Munkástanács
Híradó
a
Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei Szövetsége kiadványa 2004
/ 4 szám 2004 december
Forradalmi emlékezet
2004. október 23.-án Debrecenben ismét megemlékeztünk az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról.
A Kossuth Egyetem előtt, az 1956-os emlékműnél gyűltek össze a központi ünnepség résztvevői. A borús, esős idő ellenére nagy tömeg hajtott fejet a hősök emléke előtt.
A pártok, civil szervezetek valamint a különböző fegyveres testületek képviselői helyezték el a megemlékezés virágait. Természetesen – a hagyományokhoz híven – a Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei Szövetsége is képviseltette magát. Szervezetünk koszorúját Lonsták Péter alelnök és Czuper János alelnök helyezte el. A központi ünnepség után a megemlékezők a Kossuth u. 8 szám alá vonultak, ahol a Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei Szövetsége nevében Herega Sándor megyei elnök helyezett el koszorút Szilágyi Józsefnek, a debreceni első sortűz áldozatának emléktáblájánál. A Kossuth utca 16 szám alatt, a mártírhalált halt Nagy Imre miniszterelnök emléktáblájánál, valamint a Péterfia u 1 szám alatt, a Corvin köz első parancsnokának emléktáblájánál Szilágyi Lászlóné, a hajdúdorogi Ruhaipari Kft. Munkástanácsa elnöke és Dominyák János, a berettyóújfalui Területi Kórház Munkástanácsa elnöke helyezte el a Megyei Szövetség koszorúját.
Koszorúzás!? de miért is koszorúzunk, kire, mire is emlékezünk ezen a napon? Nyilván mindenki másként, másra, máshogyan, katona a katonára, politikus a politikusra, munkás a munkásra, nemzet a nemzetre.
Azt hiszem, bár minden nemzeti ünnep egyformán fontos nekünk, mégis valahogy többet kell jelentsen október 23.-a. Mert honnan is ered az elnevezés, MUNKÁSTANÁCS?
Sajnos, sokan még ma is azt a szót, hogy „munkás”, az elmúlt rendszerrel azonosítják, és viszolyogva gondolnak valamiféle posztkommunista ideológiát követő csoportosulásra. Megint mások – szintén tévesen – egy fajta boldog nosztalgiával idézik fel mozgalmi emlékeiket ezen elnevezés hallatán. Vannak, akik a mai divatnak megfelelően ehhez vagy ahhoz a párthoz próbálják a Munkástanácsokat társítani, mint valamiféle vazallus szervezetet.
A lényeget azonban, a Munkástanácsok igazi jellegét, szerepét, tevékenységét figyelmen kívül hagyják.
A Munkástanácsok 1956 egyik legnagyobb vívmánya, hiszen az akkori szervezetek a legvészterhesebb időkben alakultak és működtek, így minden jelen korunkban működő érdekképviseletnek máig ható tanulságokkal szolgáltak.
Az első Munkástanács már október 24.-én megalakult az Újpesti Egyesült Izzóban, majd a következő napokban sorra követték a példát más gyárakban is (Gamma Optikai Művek, Danuvia Szerszámgépgyár, Óbudai Hajógyár, Orion, Ikarus, stb.). Majd október 31.-én összehívták a Munkástanácsok Parlamentjét, együttműködve a Parasztszövetséggel, az egyetemek forradalmi bizottságaival és az Értelmiség Forradalmi Bizottságának képviselőivel.
November 4.-én, mikor a szovjet csapatok megindították támadásukat, a Munkástanácsok fegyveresen is ellenálltak az inváziónak.
A szovjet csapatok Budapest munkáslakta kerületeiben és a vidéki ipari centrumokban ütköztek a legnagyobb ellenállásba (Kőbánya, Csepel, Dunapentele, Ózd, Miskolc).
A fegyveres harc végetértével a Munkástanácsok elsőként szerveződtek újjá, a terror és a kivégzések ellenére egészen 1957. november 17-ig működtek.
Akkor, amikor újra a diktatúra volt az úr, a Munkástanácsok mutatták az eljövendő szebb jövő lehetőségét fáklyaként a sötétségben.
Nekünk tehát, kései utódoknak, emlékezőknek újra meg kell gyújtani azt a fáklyát, hogy azok, akikre emlékezünk, az utókornak ne csak semmitmondó nevek, hiábavaló áldozatok legyenek.
Lonsták
Péter
Munkástanácsok
Hajdú-Bihar
megyei Szövetsége
alelnök
Az ÜT. választás esetleges buktatói.!!??
Amit célul kitűztünk, sikerült megvalósítani. A Hajdú Volán Rt.-nél
megtartott Üzemi Tanács választáson az Autóközlekedési Munkástanács 23 %-os
eredményt ért el 1828 db szavazattal.
Az eredmény alapján 2 fő tag jutott be az ÜT-be. A póttagok között
pedig minden jelöltünk szerepel, mert elérték a 20 %-os küszöböt.
A választás technikai lebonyolításában viszont volt egy kis hiba.!
A választási bizottság ugyanis nem a kiértékelés napján/estéjén írta
meg a jegyzőkönyvet, hanem – a felszólításunkra – csak másnap délelőtt.
Ezért felvetődött bennünk, hogy nem történhetett e visszaélés a
szavazatok összeszámlálása után/éjszaka, nem kellene-e törvényességi óvást
benyújtani?
A vezetőség véleménye alapján azonban úgy döntöttünk, hogy csak egy
észrevételt nyújtunk be a vezérigazgatóhoz. Bízunk a választási bizottságban,
mivel általunk delegált tagok is vannak benne!
Ez azonban még nem jelenti azt, hogy más nem támadja meg esetleg az ÜT
választás eredményét, a szavazók vagy a másik szakszervezet részéről.
Figyelmeztető az eset, mert a Választási Szabályzat szerint a
Választási Bizottságnak „haladéktalanul” kell az eredményt közölni a
szavazókkal, ezt az MT. 52/2 pontja is előírja.
Ebben az esetben a másnap délelőtti tájékoztatás már nem igazán felel
meg ennek az előírásnak.
A kötelező Munkavédelmi Képviselő választás is az ÜT választással egy
időben tartották.
A szervezetünk 21,5 %-os eredményt ért el, ami a póttagsághoz lett
elegendő!
Palotai Ferencné
Autóközlekedési Munkástanács
elnök
„Közalkalmazotti Tanács”
választás
intézetünkben
A Területi Kórház Berettyóújfalu intézetében 2004. November 30.-án 0600
– 1930 –óráig bonyolítottuk le a törvény által előírt Közalkalmazotti
Tanács megválasztást. A Területi Kórház Munkástanácsa a megválasztható 9 fős
Közalkalmazotti Tanácsválasztásra 9 főt jelölt. A választásokon való részvétel
az intézet dolgozói részéről meglehetősen passzív volt, mindössze a dolgozók
51,01 %- a szavazott.
A Munkástanács szempontjából sikeres volt a
választás, a Közalkalmazotti Tanács-ba 1 főt sikerült delegálni, Sápiné Kiss
Erzsébet személyében.
Az összes leadott
érvényes szavazatok 24,1 %-át szereztük meg. Ezáltal ismét megőriztük
reprezentativitásunkat.
Területi Kórház
Munkástanácsa
elnöke
Kistérségi Tanácsok, kérdőjelekkel.
A területfejlesztésről és a
területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2004. évi LXXV. Törvény, amelynek 27. §-a (1) bekezdésének
n) pontjában kapott felhatalmazása alapján, a Kormány megalkotta és 2004.
szeptember 21.-én hatályba lépett a 258/2004. (IX. 16.) Kormány rendelet, mely
a megyei (fővárosi) közigazgatási hivataloknak a Kistérségi Fejlesztési
Tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával és a
Térségi Fejlesztési Tanács alakulásával kapcsolatos feladatairól, a
megalakulással és átalakulással kapcsolatos eljárás rendjéről, továbbá az
egyeztető fórumok létrejöttének és működésének szabályairól szól.
A Kormányrendelet kimondja, hogy „tanácskozási
joggal rendelkező tagként vesz részt a megyei munkaügyi tanácsba delegálási joggal
rendelkező munkaadói és munkavállalói szervezetek egy-egy kistérségi
illetékességű képviselője”.
E megfogalmazás értelmezése körül nézetkülönbség
alakult ki a konföderációk-munkaadói szervezetek illetve a kormány képviselői
között. Érdekeink és álláspontunk védelmében a Munkástanácsok Hajdú-Bihar
megyei Szövetsége nevében Herega Sándor elnök a Hajdú-Bihar megyei
Közigazgatási Hivatalhoz illetve a Kancellária Magyar Terület- és Regionális
Fejlesztési Hivatalához fordult. A többi munkavállalói és munkaadói
érdekvédelmi szervezet is hasonló lépéseket tett, azonban e kivételesen
egységes fellépéssel sem sikerült álláspontunkat elfogadtatni a kormány
képviselőivel. Így a Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei Szövetsége – az álláspontunk
szerinti hat képviselői helyett – csak egy főt jelölhetett a kistérségi tanácsokba.
A Szövetségi Tanács döntése alapján a berettyóújfalui Területi Kórház Munkástanácsának
tagja, Molnár Anna került delegálásra, melyet a Hajdú-Bihar megyei Közigazgatási
Hivatal jóváhagyott.
A nehezen megszületett döntés után 2004.
december 16 -ra meghívót kaptam a Bihari Kistérségi Fejlesztési Tanács alakuló
ülésére, így a tanácskozási joggal rendelkező tagok között én is részt vehetek
a Munkástanácsok képviseletében.
29 települést fog össze a
bihari térségben, melynek Berettyóújfalu a központja.
A Tanács feladata: a
kistérség területén a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése
érdekében a régió fejlesztési terveivel összehangolja a helyi önkormányzatok,
azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén működő gazdasági
szervetek fejlesztési elképzeléseit.
Sajnos a szavazati joggal rendelkező polgármesterek fele sem jelent meg
( 29-ből 11 fő) ezen a fontos ülésen. Ennek következtében januárra halasztódott
az alakuló ülés.
Berettyóújfalu
Munkavállalás és munkajog ma az Európai
Unióban
A fenti címmel tartott mítinget az OFA a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének székházában 2004. november 17.-én, melyen a Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei képviselője mellett az Országos Szövetség képviseletében részt vett Ladán Éva szociális és nőpolitikai Ügyvivő is.
Dr. Kiss György, a Pécsi Tudományegyetem jogásza nemcsak tárgyi tudásával, de lendületes, lebilincselő előadásmódjával is elismerést váltott ki a jelenlevőkből.
Elmondta, hogy az amerikai stílusú munkajog erőteljes előretörése látszik Európában is.
Például az Európában célul kitűzött 36-38 órás munkahetek helyett a 65 órás munkahetet tartják nagyon sokan követendő célnak.
Az EU-n kívül például nem gyakorlat a cég megvételével együtt a munkaerő átvétele, az új tulajdonos új dolgozókkal kezdi újra a termelést, munkát.
Az új európai munkajogi tervezetekben szerepel olyan javaslat is, hogy a túlóra ne kerüljön kifizetésre, hanem az éves szabadságkeretet növelné.
Rendezni kell az új jogszabályokkal a munkaerő kölcsönzés helyzetét is, mert sok esetben ugyanazért a munkáért a kölcsönzött dolgozó kevesebb bért kap, mint a kölcsönbe vevő cég saját alkalmazottja.
Az elképzelések szerint 2006-tól jogszabály fog rendelkezni a cégek tájékoztatási kötelezettségéről a belépő dolgozók felé. Belépéskor ismertetni kell a cég anyagi helyzetét, terveit, stratégiáját, stb. A tájékoztatás valódiságáért – a tervek szerint – akár okirat-hamisítási szinten is vállalni kell a felelősséget.
Az EU munkajogi irányelveit 2007-ig kell a tagországok jogrendjével harmonizálni. Ezt a jogharmonizációt az FMM jogi főosztálya – Herczog László államtitkár Úr felügyelete mellett – most készíti elő.
Herega Sándor
A szakszervezetek is globalizálódnának
A legmagasabb szintű szakszervezeti formációk is aláhúzzák: a
globalizálódás árnyoldala, hogy a munkások jogai komoly mértékben sérülnek. A
szakszervezetiek a rossz szájízű kizsákmányolás kifejezést használják, s az
erősödése elleni harcra szólítanak fel.
A Szabad Szakszervezetek
Nemzetközi Szövetsége és a Munka Világszövetsége, két jelentős szakszervezeti
tömörülés ezért arra az elhatározásra jutott, hogy egyesülnek. Ezzel mintegy
170 millió dolgozó érdekképviseletét látja el a kettőből eggyé váló szakszervezeti
tömörülés.
A szakszervezetek úgy látják,
hogy erősebb érdekképviseletre van szükség, az egyesüléssel a fejlődő országok
dolgozóinak érdekképviselete kap valamivel nagyobb hangsúlyt. Az érdekképviseletek
ugyanis abból indulnak ki, hogy a globalizáció nem utolsó sorban azt jelenti,
hogy a tevékenységemet olcsó munkabérű országba viszem, azaz nem fejlett
államba, ahol a munkaerő olcsóságát részben az adja, hogy nincs kellően védve a
foglalkoztatott, s ennek híján szociális biztonságot sem élvez. A fejlett
országokba elért szakszervezeti vívmányok semmivé válnak, mihelyst más, kevésbé
fejlett országokba helyeződik át a vállalat tevékenysége.
A szakszervezetek számára
azonban a 170 milliós tagság, a globalizálódás, az hogy mindenütt ugyanazon
érvrendszerrel szállhatnak harcba, csak elvi lehetőség. Az elmúlt évtizedek sokszor
rávilágítottak arra, hogy a szakszervezeti szövetségek is nagy bürokratikus
formációk, tevékenységük egyik legfontosabb mozzanata, hogy bizottságokban
ülnek a képviselőik, és papírokat gyártanak.
A szakszervezetek hisznek
benne, hogy egy munkaadó másképp érzi majd magát tárgyalói pozíciójában, ha a
világ egy távoli pontján azokkal az érdekképviseleti elvekkel találkozik majd,
amellyel a fejlett országok bármelyikében.
(Menedzsment Fórum)
Jog és
segítség
A
Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei Szövetsége – a Munkástanácsok Országos
Szövetségének támogatásával – naprakész jogszabálygyűjteménnyel rendelkezik.
Azonban ezek a jogszabályok nem öncélúan, biztonsági célból állnak
rendelkezésre, hanem hogy hathatós segítséget nyújtsanak a tagszervezetek érdekvédelmi
munkájához. Amennyiben valamelyik tagszervezetnek a pontos jogszabályra van
szüksége, az alábbi elérhetőségeken jelezze, azonnal segítünk.
Herega Sándor
Kiadja:
a
Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei Szövetsége
Szerkeszti:
a szerkesztőbizottság
Szerkesztőség
levélcím:
4026.
Debrecen, Péterfia u. 2
Telefon: (30) 9-352-153
e-mail: mthbm@freemail.hu