Forradalmi emlékezet

2004. október 23.-án Debrecenben ismét megemlékeztünk az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról.

A Kossuth Egyetem előtt, az 1956-os emlékműnél gyűltek össze a központi ünnepség résztvevői. A borús, esős idő ellenére nagy tömeg hajtott fejet a hősök emléke előtt.

A pártok, civil szervezetek valamint a különböző fegyveres testületek képviselői helyezték el a megemlékezés virágait. Természetesen – a hagyományokhoz híven – a Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei Szövetsége is képviseltette magát. Szervezetünk koszorúját Lonsták Péter alelnök és Czuper János alelnök helyezte el. A központi ünnepség után a megemlékezők a Kossuth u. 8 szám alá vonultak, ahol a Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei Szövetsége nevében Herega Sándor megyei elnök helyezett el koszorút Szilágyi Józsefnek, a debreceni első sortűz áldozatának emléktáblájánál. A Kossuth utca 16 szám alatt, a mártírhalált halt Nagy Imre miniszterelnök emléktáblájánál, valamint a Péterfia u 1 szám alatt, a Corvin köz első parancsnokának emléktáblájánál Szilágyi Lászlóné, a hajdúdorogi Ruhaipari Kft. Munkástanácsa elnöke és Dominyák János, a berettyóújfalui Területi Kórház Munkástanácsa elnöke helyezte el a Megyei Szövetség koszorúját.

Koszorúzás!? de miért is koszorúzunk, kire, mire is emlékezünk ezen a napon? Nyilván mindenki másként, másra, máshogyan, katona a katonára, politikus a politikusra, munkás a munkásra, nemzet a nemzetre.

Azt hiszem, bár minden nemzeti ünnep egyformán fontos nekünk, mégis valahogy többet kell jelentsen október 23.-a. Mert honnan is ered az elnevezés, MUNKÁSTANÁCS?

Sajnos, sokan még ma is azt a szót, hogy „munkás”, az elmúlt rendszerrel azonosítják, és viszolyogva gondolnak valamiféle posztkommunista ideológiát követő csoportosulásra. Megint mások – szintén tévesen – egy fajta boldog nosztalgiával idézik fel mozgalmi emlékeiket ezen elnevezés hallatán. Vannak, akik a mai divatnak megfelelően ehhez vagy ahhoz a párthoz próbálják a Munkástanácsokat társítani, mint valamiféle vazallus szervezetet.

A lényeget azonban, a Munkástanácsok igazi jellegét, szerepét, tevékenységét figyelmen kívül hagyják.

A Munkástanácsok 1956 egyik legnagyobb vívmánya, hiszen az akkori szervezetek a legvészterhesebb időkben alakultak és működtek, így minden jelen korunkban működő érdekképviseletnek máig ható tanulságokkal szolgáltak.

Az első Munkástanács már október 24.-én megalakult az Újpesti Egyesült Izzóban, majd a következő napokban sorra követték a példát más gyárakban is (Gamma Optikai Művek, Danuvia Szerszámgépgyár, Óbudai Hajógyár, Orion, Ikarus, stb.). Majd október 31.-én összehívták a Munkástanácsok Parlamentjét, együttműködve a Parasztszövetséggel, az egyetemek forradalmi bizottságaival és az Értelmiség Forradalmi Bizottságának képviselőivel.

November 4.-én, mikor a szovjet csapatok megindították támadásukat, a Munkástanácsok fegyveresen is ellenálltak az inváziónak.

A szovjet csapatok Budapest munkáslakta kerületeiben és a vidéki ipari centrumokban ütköztek a legnagyobb ellenállásba (Kőbánya, Csepel, Dunapentele, Ózd, Miskolc).

A fegyveres harc végetértével a Munkástanácsok elsőként szerveződtek újjá, a terror és a kivégzések ellenére egészen 1957. november 17-ig működtek.

Akkor, amikor újra a diktatúra volt az úr, a Munkástanácsok mutatták az eljövendő szebb jövő lehetőségét fáklyaként a sötétségben.

Nekünk tehát, kései utódoknak, emlékezőknek újra meg kell gyújtani azt a fáklyát, hogy azok, akikre emlékezünk, az utókornak ne csak semmitmondó nevek, hiábavaló áldozatok legyenek.

Lonsták Péter

Munkástanácsok

Hajdú-Bihar megyei Szövetsége

alelnök

Az ÜT. választás esetleges buktatói.!!??

Amit célul kitűztünk, sikerült megvalósítani. A Hajdú Volán Rt.-nél megtartott Üzemi Tanács választáson az Autóközlekedési Munkástanács 23 %-os eredményt ért el 1828 db szavazattal.

Az eredmény alapján 2 fő tag jutott be az ÜT-be. A póttagok között pedig minden jelöltünk szerepel, mert elérték a 20 %-os küszöböt.

A választás technikai lebonyolításában viszont volt egy kis hiba.!

A választási bizottság ugyanis nem a kiértékelés napján/estéjén írta meg a jegyzőkönyvet, hanem – a felszólításunkra – csak másnap délelőtt.

Ezért felvetődött bennünk, hogy nem történhetett e visszaélés a szavazatok összeszámlálása után/éjszaka, nem kellene-e törvényességi óvást benyújtani?

A vezetőség véleménye alapján azonban úgy döntöttünk, hogy csak egy észrevételt nyújtunk be a vezérigazgatóhoz. Bízunk a választási bizottságban, mivel általunk delegált tagok is vannak benne!

Ez azonban még nem jelenti azt, hogy más nem támadja meg esetleg az ÜT választás eredményét, a szavazók vagy a másik szakszervezet részéről.

Figyelmeztető az eset, mert a Választási Szabályzat szerint a Választási Bizottságnak „haladéktalanul” kell az eredményt közölni a szavazókkal, ezt az MT. 52/2 pontja is előírja.

Ebben az esetben a másnap délelőtti tájékoztatás már nem igazán felel meg ennek az előírásnak.

A kötelező Munkavédelmi Képviselő választás is az ÜT választással egy időben tartották.

A szervezetünk 21,5 %-os eredményt ért el, ami a póttagsághoz lett elegendő!

Palotai Ferencné

Autóközlekedési Munkástanács

elnök

„Közalkalmazotti Tanács” választás

intézetünkben

A Területi Kórház Berettyóújfalu intézetében 2004. November 30.-án 06⁰⁰ – 19³⁰ –óráig bonyolítottuk le a törvény által előírt Közalkalmazotti Tanács megválasztást. A Területi Kórház Munkástanácsa a megválasztható 9 fős Közalkalmazotti Tanácsválasztásra 9 főt jelölt. A választásokon való részvétel az intézet dolgozói részéről meglehetősen passzív volt, mindössze a dolgozók 51,01 %- a szavazott.

A Munkástanács szempontjából sikeres volt a választás, a Közalkalmazotti Tanács-ba 1 főt sikerült delegálni, Sápiné Kiss Erzsébet személyében.

Az összes leadott érvényes szavazatok 24,1 %-át szereztük meg. Ezáltal ismét megőriztük reprezentativitásunkat.

Dominyák János

Területi Kórház Munkástanácsa

elnöke

Kistérségi Tanácsok, kérdőjelekkel.

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2004. évi LXXV. Törvény, amelynek 27. §-a (1) bekezdésének n) pontjában kapott felhatalmazása alapján, a Kormány megalkotta és 2004. szeptember 21.-én hatályba lépett a 258/2004. (IX. 16.) Kormány rendelet, mely a megyei (fővárosi) közigazgatási hivataloknak a Kistérségi Fejlesztési Tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával és a Térségi Fejlesztési Tanács alakulásával kapcsolatos feladatairól, a megalakulással és átalakulással kapcsolatos eljárás rendjéről, továbbá az egyeztető fórumok létrejöttének és működésének szabályairól szól.

A Kormányrendelet kimondja, hogy „tanácskozási joggal rendelkező tagként vesz részt a megyei munkaügyi tanácsba delegálási joggal rendelkező munkaadói és munkavállalói szervezetek egy-egy kistérségi illetékességű képviselője”.

E megfogalmazás értelmezése körül nézetkülönbség alakult ki a konföderációk-munkaadói szervezetek illetve a kormány képviselői között. Érdekeink és álláspontunk védelmében a Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei Szövetsége nevében Herega Sándor elnök a Hajdú-Bihar megyei Közigazgatási Hivatalhoz illetve a Kancellária Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatalához fordult. A többi munkavállalói és munkaadói érdekvédelmi szervezet is hasonló lépéseket tett, azonban e kivételesen egységes fellépéssel sem sikerült álláspontunkat elfogadtatni a kormány képviselőivel. Így a Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei Szövetsége – az álláspontunk szerinti hat képviselői helyett – csak egy főt jelölhetett a kistérségi tanácsokba. A Szövetségi Tanács döntése alapján a berettyóújfalui Területi Kórház Munkástanácsának tagja, Molnár Anna került delegálásra, melyet a Hajdú-Bihar megyei Közigazgatási Hivatal jóváhagyott.

A nehezen megszületett döntés után 2004. december 16 -ra meghívót kaptam a Bihari Kistérségi Fejlesztési Tanács alakuló ülésére, így a tanácskozási joggal rendelkező tagok között én is részt vehetek a Munkástanácsok képviseletében.

29 települést fog össze a bihari térségben, melynek Berettyóújfalu a központja.

A Tanács feladata: a kistérség területén a kistérség társadalmi, gazdasági és környezeti fejlesztése érdekében a régió fejlesztési terveivel összehangolja a helyi önkormányzatok, azok területfejlesztési társulásai és a kistérség területén működő gazdasági szervetek fejlesztési elképzeléseit.

Sajnos a szavazati joggal rendelkező polgármesterek fele sem jelent meg ( 29-ből 11 fő) ezen a fontos ülésen. Ennek következtében januárra halasztódott az alakuló ülés.

Molnár Anna

Berettyóújfalu

Munkavállalás és munkajog ma az Európai Unióban

A fenti címmel tartott mítinget az OFA a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének székházában 2004. november 17.-én, melyen a Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei képviselője mellett az Országos Szövetség képviseletében részt vett Ladán Éva szociális és nőpolitikai Ügyvivő is.

Dr. Kiss György, a Pécsi Tudományegyetem jogásza nemcsak tárgyi tudásával, de lendületes, lebilincselő előadásmódjával is elismerést váltott ki a jelenlevőkből.

Elmondta, hogy az amerikai stílusú munkajog erőteljes előretörése látszik Európában is.

Például az Európában célul kitűzött 36-38 órás munkahetek helyett a 65 órás munkahetet tartják nagyon sokan követendő célnak.

Az EU-n kívül például nem gyakorlat a cég megvételével együtt a munkaerő átvétele, az új tulajdonos új dolgozókkal kezdi újra a termelést, munkát.

Az új európai munkajogi tervezetekben szerepel olyan javaslat is, hogy a túlóra ne kerüljön kifizetésre, hanem az éves szabadságkeretet növelné.

Rendezni kell az új jogszabályokkal a munkaerő kölcsönzés helyzetét is, mert sok esetben ugyanazért a munkáért a kölcsönzött dolgozó kevesebb bért kap, mint a kölcsönbe vevő cég saját alkalmazottja.

Az elképzelések szerint 2006-tól jogszabály fog rendelkezni a cégek tájékoztatási kötelezettségéről a belépő dolgozók felé. Belépéskor ismertetni kell a cég anyagi helyzetét, terveit, stratégiáját, stb. A tájékoztatás valódiságáért – a tervek szerint – akár okirat-hamisítási szinten is vállalni kell a felelősséget.

Az EU munkajogi irányelveit 2007-ig kell a tagországok jogrendjével harmonizálni. Ezt a jogharmonizációt az FMM jogi főosztálya – Herczog László államtitkár Úr felügyelete mellett – most készíti elő.

Herega Sándor

A szakszervezetek is globalizálódnának

A legmagasabb szintű szakszervezeti formációk is aláhúzzák: a globalizálódás árnyoldala, hogy a munkások jogai komoly mértékben sérülnek. A szakszervezetiek a rossz szájízű kizsákmányolás kifejezést használják, s az erősödése elleni harcra szólítanak fel.

A Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége és a Munka Világszövetsége, két jelentős szakszervezeti tömörülés ezért arra az elhatározásra jutott, hogy egyesülnek. Ezzel mintegy 170 millió dolgozó érdekképviseletét látja el a kettőből eggyé váló szakszervezeti tömörülés.

A szakszervezetek úgy látják, hogy erősebb érdekképviseletre van szükség, az egyesüléssel a fejlődő országok dolgozóinak érdekképviselete kap valamivel nagyobb hangsúlyt. Az érdekképviseletek ugyanis abból indulnak ki, hogy a globalizáció nem utolsó sorban azt jelenti, hogy a tevékenységemet olcsó munkabérű országba viszem, azaz nem fejlett államba, ahol a munkaerő olcsóságát részben az adja, hogy nincs kellően védve a foglalkoztatott, s ennek híján szociális biztonságot sem élvez. A fejlett országokba elért szakszervezeti vívmányok semmivé válnak, mihelyst más, kevésbé fejlett országokba helyeződik át a vállalat tevékenysége.

A szakszervezetek számára azonban a 170 milliós tagság, a globalizálódás, az hogy mindenütt ugyanazon érvrendszerrel szállhatnak harcba, csak elvi lehetőség. Az elmúlt évtizedek sokszor rávilágítottak arra, hogy a szakszervezeti szövetségek is nagy bürokratikus formációk, tevékenységük egyik legfontosabb mozzanata, hogy bizottságokban ülnek a képviselőik, és papírokat gyártanak.

A szakszervezetek hisznek benne, hogy egy munkaadó másképp érzi majd magát tárgyalói pozíciójában, ha a világ egy távoli pontján azokkal az érdekképviseleti elvekkel találkozik majd, amellyel a fejlett országok bármelyikében.

(Menedzsment Fórum)

Jog és segítség

A Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei Szövetsége – a Munkástanácsok Országos Szövetségének támogatásával – naprakész jogszabálygyűjteménnyel rendelkezik. Azonban ezek a jogszabályok nem öncélúan, biztonsági célból állnak rendelkezésre, hanem hogy hathatós segítséget nyújtsanak a tagszervezetek érdekvédelmi munkájához. Amennyiben valamelyik tagszervezetnek a pontos jogszabályra van szüksége, az alábbi elérhetőségeken jelezze, azonnal segítünk.

Herega Sándor

Kiadja:

a Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei Szövetsége

Szerkeszti: a szerkesztőbizottság

Szerkesztőség levélcím:

4026. Debrecen, Péterfia u. 2

Telefon: (30) 9-352-153

e-mail: mthbm@freemail.hu