Munkástanács
Híradó
a
Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei Szövetsége kiadványa 2004 / 3 szám 2004
október
Helyreigazítás
Az előző számunk első
oldalán cikk jelent meg „Debrecenből irányított országos postás siker” címmel.
A cikk Kovács Nándornak, a Munkástanácsok Országos Szövetsége sajtófőnökének
tollából a KÖRKÉP című hetilapban megjelent írása adatai alapján készült, a
forrás megjelölése nélkül. Ezúton kérünk elnézést Kovács Nándor úrtól, gratulálva
jól sikerült írásához.
Szerkesztőség
Debreceni gardenparti
2004. 08. 27.-én tartotta immáron hagyományossá vált közös rendezvényét a Munkástanácsok Hajdú Bihar megyei Szövetsége és a POFÜSZ Debreceni Munkástanácsa. A cél most is - az elmúlt év eseményeinek elemzésén és a ránk váró feladatok megbeszélésén túl - a szervezetek tagságának közelebb hozása volt egy igazi, kötetlen, baráti buli keretében.
A két szervezet vezetője illetve vezetősége beszámolót tartott a szövetségek munkájáról, és vázolták a szerintük várható irányokat és tennivalókat a munkavállalói érdekképviseleti ügyekben. Szó volt a jövendő bérfejlesztési lehetőségekről, elvárásokról, különböző munkahelyi szociális problémákról, sőt - talán az esemény jellegéből adódóan - sokan személyes problémáikat is elmondták. Néha igen parázs vita alakult ki, persze csak a jó ízlés határain belül. A beszélgetés mérlege pozitívan zárult, hiszen mindenki elmondhatta eddig magában tartott gondját,
vélt vagy valós sérelmét, s ezekre azt hiszem, kielégítő választ kapott.
A beszámolókból kiderült, hogy bár igen nagyot léptünk előre, - hiszen egyre gyarapodó taglétszámunk (elsősorban a POFÜSZ), és a munkavállalók felől érkező visszajelzések ezt mutatják - nem lehetünk elégedettek, még sok, és igen nehéz munka vár ránk.
A legfontosabb most az, hogy egységbe tömörítsük azokat a munkavállalókat, akik biztonságot, erkölcsi, anyagi megbecsülést szeretnének, és ezért tenni is hajlandók.
Jó volt látni a rendezvényen résztvevő embereket, családokat, akiken észre lehetett venni a „jó tartozni valahová” érzést. Jó tudni azt, hogy az ember nincs egyedül, most ami-
kor cégek szűnnek meg naponta, emberek ezrei kerülnek utcára, s ez talán holnap Velem, Veled is megeshet. Akkor jó arra gondolni, tartozol valahova, ahol emberek harcolnak érted is, védik a Te érdekeid is, sokszor olyankor is, mikor nem is gondolnád.
Azt gondolom, a bulin, az evés-iváson, táncon, szórakozáson túl ez a legfontosabb üzenete az ilyen összejöveteleknek, bárhol is legyenek megtartva az országban.
Ezért csak bátorítani tudok mindenkit, kövesse a hajdú-bihariak példáját
Lonsták Péter
Munkástanácsok
Hajdú-Bihar megyei Szövetsége
alelnök
Élet az első vonalban
Jelentős esemény előtt áll az Autóközlekedési Munkástanács tagsága. 2004. október 26-27.-én tartják a Hajdú Volánnál az ÜT választásokat. Ebből az alkalomból – de nem csak erről - kérdeztük Palotai Ferencnét, az Autóközlekedési Munkástanács elnök asszonyát.
Hány fővel képviselteti magát jelen pillanatban az Autóközlekedési
Munkástanács a Hajdú Volán Üzemi Tanácsában?
Szervezetünkből jelenleg két fő munkástanácsos tagja van az ÜT-nek. Az eltelt időszak eredményei alapján reméljük, hogy az általunk delegált hét főből legalább ketten most is bejutnak, lehetőséget biztosítva arra, hogy az általunk képviselt prioritások is érvényesülhessenek a vállalati stratégiában.
A lebonyolításban már van gyakorlatuk, hiszen nem ez az első választás,
amiben részt vesznek?
Kicsit komplikáltabb lesz a mostani választás, mivel a dolgozóknak két szavazólapot is ki kell tölteni, hiszen ekkor választják meg a Munkavédelmi képviselőket is. A Munkavédelmi képviselő választásra is delegáltunk tagjaink közül három főt.
Mely területen dolgoznak elsősorban a Munkástanács tagjai?
Szervezetünk tagjainak túlnyomó többsége autóbuszvezető. Munkájuk hálátlan, nehéz, felelősségteljes, de nap, mint nap újult erővel vágnak bele a feladatok elvégzésébe, dacolva a nehézségekkel. Óriási felelősséggel és odafigyeléssel kell, hogy végezzék feladatukat, abban reménykedve, hogy majd eljön az idő, amikor mindenki elismeri a munkájukat, és – megelégedésükre - díjazzák is azt!! A Munkástanács kiemelt feladata, hogy a megfelelő elismerést és bérezést megkapják a szakmában dolgozók
Kikre, milyen támogatókra számíthatnak felelősségteljes munkájuk során?
Szervezetünk tagja az Autóbuszközlekedésben és Személyszállításban Dolgozók Uniója-nak (ADU) és a Munkástanácsoknak. Az Unió fő célkitűzése az, hogy tagszervezetei az autóbuszvezetők érdekeit képviseljék, és elérje, hogy megfelelő elismerést kapjanak munkájukért! Természetesen az ADU stratégiai támogatásán túl napi munkánk végzésében segítséget kapunk a Munkástanácsok megyei és országos vezetésétől is.
A közelmúlt eredménye, hogy a MERCEDES típusú autóbuszokon dolgozó autóbuszvezetőket is megilleti a korkedvezményes nyugdíj, amit eddig csak az IK típuson dolgozók kaptak meg.
Az Unió tagszervezeteinek tagjai egy nagyon előnyös biztosítási formában részesülnek, ami egyedülálló a szakmában.
Molnár Anna
Munkavédelmi szeminárium földváron
Jól
sikerült munkavédelmi szemináriumot tartott a Munkástanácsok Országos Szövetsége
2004. szeptember 15-16.-án Balatonföldváron. A konferencián a Munkástanácsok
Hajdú-Bihar megyei Szövetsége képviseletében részt vett Herega Sándor megyei
elnök is.
A
szeminárium magas színvonalát jelzi, hogy olyan neves előadók tartottak
tájékoztatót, mint Czuglerné dr. Iványi Judit, a Munkástanácsok Országos
Szövetsége jogi szakértője, Éger Zoltán, a Baranya megyei ÁNTSZ osztályvezetője,
Kápolnai Árpád, a Baranya megyei Munkaügyi Központ igazgatója, Perényi József,
a Munkástanácsok Baranya megyei Szövetsége elnöke, a MOSZ Szövetségi Tanácsa
titkára.
A
szeminárium résztvevőit Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége
elnöke köszöntötte. Megnyitójában elmondta, hogy Holland segítséggel jött létre
a szeminárium. Kiemelte, hogy a MOSZ fontos feladatának tartja a munkavédelmi
kérdések napirenden tartását, amint ezt a szeminárium megszervezése is jelzi.
Czuglerné
dr. Iványi Judit elmondta, hogy a
balesettel kapcsolatos jogszabályban szereplő fogalom-meghatározások sajnos nem
teljes mértékben fedik egymást. Az egészségbiztosítási ellátásokról szóló
törvény meghatározása értelmében üzemi baleset az a baleset, amely a foglalkozása
körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy
onnan lakására (szállására) menet közben éri a biztosítottat. Társadalombiztosítási
szempontból üzemi baleset az a baleset is, amely a biztosítottat közcélú munka
végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. A
társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül
üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy
rokkantságának (munkaképesség-változásának) az elbírálása céljából elrendelt,
illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy
kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Az üzemi baleset
szabályait kell alkalmazni, így tágabb értelemben ebbe a fogalomba tartozik a
foglalkozási betegség is, amely, amely a biztosított foglalkozásának a különös
veszélye folytán keletkezett. A foglalkozási betegségek körét a külön kormányrendelet
állapítja meg. Nem minősül üzemi balesetnek ellenben az a baleset, amely
kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy munkahelyi feladatokhoz nem tartozó,
engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi
rendbontás során, vagy a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra
(szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon
közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.
Elmondta,
hogy a munkahelyi balesetek minimum egynegyedét eltitkolják, főként az anyagi
következmények miatt. Munkahelyen, illetve onnan jövet-menet másfélszáz
haláleset történik évente. A legveszélyesebb ágazatok listáját az építőipar
vezeti, a halálos balesetek egyharmada itt történik.
Részletes
tájékoztatást adott a munkáltatóra és munkavállalóra háruló jogokról és
kötelezettségekről. Ismertette – a teljesség igénye nélkül, - milyen vagyoni (munkabér, más igazolható jövedelem,
stb.), nem vagyoni (ruházat, használati tárgy, óra, stb.), dologi (életvitelben
történt negatív változás kompenzálása) kártérítésre van a dolgozónak
lehetősége.
Kápolnai
Árpád statisztikai adatokkal alátámasztott
tájékoztatója bemutatta, hogy a rendszerváltás óta minden évben csökken a
munkahelyi balesetek száma. Elmondta azt is, hogy ez a javulás elsősorban nem a
munkahelyi fegyelem vagy a technikai fejlődés számlájára írható, hanem sajnos a
munkahelyek számának csökkenése okoz statisztikai javulást.
A
balesetek szempontjából a legveszélyesebb ágazatok listáját az építőipar vezeti
- tavalyelőtt 49 építőipari munkás vesztette életét munka közben, 2003 első
félévében kilenc. Ennek oka, hogy az építőiparban magas a szakképzetlenek
aránya, és itt a legnagyobb a fluktuáció és a feketemunka részaránya, illetve
hogy gyakran az időjárás viszontagságainak kiszolgáltatott szabadtéri
munkahelyeken folyik a munka.
Éger
Zoltán ismertetett néhány munkavédelemmel
kapcsolatos miniszteri rendeletet, melyek a munkahelyek munkavédelmével, a
pihenőidővel, védőitallal, pihenőhelyek kialakításával foglalkoznak.
Tájékoztatást adott a pszihikai megterhelések pszihoszomatikus tüneteket
produkáló eredményéről, illetve a képernyős munkahelyekkel kapcsolatos
rendeletek végrehajtásának buktatóiról.
M A
Ágazati
Párbeszéd az Európai Unióban
Az
Országos Érdekegyeztető Tanács (elődje Országos Munkaügyi Tanács) 2001. február
21-én döntött az ágazati párbeszéd bizottságok megszületéséről, 2004.
szeptember 22-én pedig aláírásra került a „Megállapodás az ágazati párbeszéd
bizottságok működésének feltételeiről és rendjéről a jogi szabályozás megalkotásáig
terjedő időszakban” című dokumentum, amely útmutató az ÁPB-k
működésére, a bizottságok döntési mechanizmusára a jogszabályi megjelenésig.
E
rövid, de rögös út kiértékeléseként, illetve a magyarországi párbeszéd Európai
Úniós kapcsolódásának elemzéseként az OFA előadást és konzultációt tartott a
Hotel Agro-ban 2004. szeptember 28.-án.
Az
előadásokat Dr. Arató Krisztina egyetemi adjunktus, az ELTE ÁJK.
Politikatudományi Intézet munkatársa, illetve Dr. Lux Judit, az Ágazati Tanács
titkára tartotta, az ÁPB-k részéről Román Péter, a Junior Vendéglátó Vállalat
vezérigazgatója, és Bereczky András, a MEDOSZ Főtitkára szólt hozzá a témához.
Dr.
Arató Krisztina előadása elején nagy vonalakban ismertette a párbeszéd
kialakulását Európában. Elmondta, hogy a Montan Uniótól eredeztethető a konzultációk
rendszere, a gyakorlati párbeszéd azonban csak 1963-ban, Mezőgazdasági Közös
Bizottság megalakulásával kezdődött. Ettől az időponttól kezdve folyamatosan
jöttek létre a Közös Bizottságok (Közúti Szállítás, Belvízi Hajózás, Vasúti,
Tengeri Halászat, Tengeri Szállítási, Polgári Légi Közlekedési, stb.),
Informális munkacsoportok (Kereskedelem, Bankok, Biztosítás, Cipőipar, stb.),
Vitacsoportok (Cukoripar, Fafeldolgozás).
Mérföldkő
volt az ágazati párbeszéd menetében az 1992-ben aláírt Maastrichti, és
az1997-ben elfogadott Amszterdami Szerződés.
Mivel
Európában is nagy volt az összevisszaság az egyeztetések körül, 1998-ban az EU
elrendelte a rendteremtést, az áttekinthetővé tételt, az ÁPB-k létrehozását.
Kijelentették, hogy a demokratikus deficit megszüntetése a cél.
Az
európai Ágazati Párbeszéddel kapcsolatban elmondta, hogy Európában
keretszabályok vannak, minimumokat állapít meg az EU. Első lépésben szabálytervezetet
készít, melyet a szociális partnerek vagy elutasítanak, vagy normál
konzultációt folytatnak le a témában. A szociális partnerek megegyezésén nem
változtathat az EU.
Sfelhívta
a figyelmet arra, hogy szemléletváltásra van szükség Magyarországon is, képben
kell lenni az összeurópai ágazatokról.
Kérdésre
ismertette, hogy a munkaerő kölcsönzés elterjedőben van az EU-ban, de a
munkabiztonsági és alkalmazási feltételek nagyon szigorúak.
Dr. Lux Judit az európai szintről az országos ágazati egyeztetések
területére tért át.
Elmondta,
hogy sikerült a néhány évtizedes lemaradást behozni. Magyarországon az első
ágazati kollektívszerződést 1903-ban kötötték, innen datálhatjuk a Párbeszéd
Bizottság ősének létrejöttét.
1992-től
igény jelentkezett a középszintű egyeztetésre Magyarországon is, és ezek a
jelzések 1998-tól felerősödtek. Az EU csatlakozás „kényszere” sürgetővé tette a
Párbeszéd Bizottságok rendszerének hivatalos kialakítását, és elindult az
alábbi folyamat:
2001.
február 21 az OMT dönt a PHARE
programról,
2002.
június
2002.
július 26. az OÉT első ülésén
kimondják, Ágazati Tanács segítse a PHARE-programot,
2002.
szeptember indul a PHARE program
2003.
március
2003.
július 2. az OÉT képviselői
aláírják a Keret-megállapodást, mely tartalmazza az alapelveket az ÁPB-k
megalakítására,
2004.
január
2004.
augusztus 13. az OÉT
Állásfoglalásában megállapítja, hogy a PHARE-program eredményesen lezárult,
2004.
szeptember 22. „Megállapodás az
ágazati párbeszéd bizottságok működésének feltételeiről és rendjéről a jogi
szabályozás megalkotásáig terjedő időszakban” című dokumentum aláírása, mely
útmutató az ÁPB-k működésére, a bizottságok döntési mechanizmusára a jogszabályi
megjelenésig.
Elmondta,
sajnálatos dolog, hogy az országban igen keveset tudnak a fejleményekről,
hiszen még a dokumentum aláírásáról sem közvetített a média. Biztató azonban,
hogy ebben az „érdektelen” környezetben mégis vannak komoly, látványos
eredmények:
Befejezésül
felhívta a figyelmet arra, hogy az ágazati egyeztetésből nem lehet egyetlen
szervezetet sem kizárni. Amennyiben a szavazati jogúvá válás kritériumainak egy
szervezet nem felel meg, konzultációs joggal vehet részt a munkában. A
Foglalkoztatási Minisztérium Ágazati Bizottságok irodáiba munkaidőben -
bejelentés nélkül, - bármikor, bárki
bemehet, tájékoztatást, segítséget fog kapni.
Román Péter véleménye szerint jelen pillanatban a tenniakarás és
a tudatlanság jellemzi az ÁPB-k körül kialakult helyzetet. Elmondta, hogy nem
jó az, ha a munkavállalót nem engedik, nem segítik fejlődni, tanulni, mert nem
tud azonosulni a munkáltató céljaival. A célok megvalósításában csak akkor tud
igazán részt venni, ha folyamatosan segítik a képzését.
Bereczky András a mezőgazdaság problémáinak ismertetése után
elmondta, hogy a MOSZ és a MEDOSZ között folyamatos az együttműködés. Még az
októberi hónapban aláírásra kerül az FVM és az ÁPB közötti megállapodás.
Herega Sándor
Kiadja:
a
Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei Szövetsége
Szerkeszti:
a szerkesztőbizottság
Szerkesztőség
levélcím:
4026.
Debrecen, Péterfia u. 2
Telefon: (30) 9-352-153
e-mail: mthbm@freemail.hu