Munkástanács
Híradó
a
Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei Szövetsége kiadványa 2004 / 2 szám 2004
július
Debrecenből irányított országos postás siker
A Magyar Posta Rt-nél közelmúltban üzemi tanácsi (ÜT) választások zajlottak, melyen a várakozásoknak megfelelően jól teljesített a POFÜSZ Debreceni Munkástanácsa elnöke, Ádám István által vezetett POFÉSZ.
A választás tétje
A pártállástól függetlenül minden utóbbi kormányhoz „harmonikusan illeszkedő” Postás Szakszervezet (PSZ) hegemóniájának megtörése.
Az eredmény
A jelenlegi ÜT választásokon a Nyugat-magyarországi Területi Igazgatóságon a POFÉSZ 13,7 %-ot, a Kelet-Magyarországi Igazgatóságon 12,0 %-ot ért el. A negyedik választási körzetben, a Magyar Posta Rt. Vezérigazgatóság körzetében a POFÉSZ-esek eredménye 23,71 %. A Postás Szakszervezet /PSZ/ 59,67 %-ot, a MAPÉSZ 12,16 %-ot, a Postai Érdekvédelem ’92 nevű szervezet 4,51 %-ot ért el, a nem szakszervezeti jelöltekre összesen 409 szavazatot adtak le.
Értékelés
Örülünk, mondja Ádám István, mert jelentős áttörést értünk el, sikerült megtörnünk a PSZ rendszerváltás óta fennálló monopóliumát, s országos összesítésben tizennégy százalékot értünk el, ami bőven felette van a 10 %-os küszöbnek.
Herega Sándor
Munkástanácsok
Hajdú-Bihar megyei Szövetsége
elnök
UTIJELENTÉS
A Hajdú-Bihar megyei
Munkaügyi Tanács és a Munkaügyi Központ szervezésében delegáció járt tanulmányúton
Spanyolországban. A tanulmányúton részt vett a Munkástanácsok Hajdú-Bihar
megyei Szövetségének a Megyei Munkaügyi Tanácsba delegált tagja, Szilágyi
Lászlóné, a hajdúdorogi Ruhaipari Munkástanács elnöke is.
Az alábbiakban a
tanulmányútról készült úti beszámolóból közlünk részletet.
„Látogatásunk célja az volt, hogy egy
korábban elmaradott térség fejlődésében megismerjük az EU csatlakozás hatásait,
különös tekintettel ezek foglalkoztatási vonatkozásaira. Az EU
érdekegyeztetési, foglalkoztatási és szakképzési gyakorlatából helyben megismerhető
információk gyűjtése.
Az utazás során látogatást tettünk a
Torremolinos-i városi önkormányzatnál, ahol széleskörű tájékoztatást kaptunk a
Hivatal felépítéséről; hatósági és szolgáltató tevékenységeiről.
Az Andalúziai Régió Kormányzatánál tett
látogatás során megismerhettük a régió tartományi felépítését, a választott
irányító testületek és a köztisztviselő kar összetételére vonatkozó elveket
(nem és kor szerinti reprezentáció), továbbá a régió főbb népességi-, és
gazdasági mutatóit.
Hallhattunk
a munkanélküliség kezelésére tett erőfeszítésekről; a nők és a hátrányos
helyzetű társadalmi csoportok érdekeinek elősegítésére, társadalmi beilleszkedésükre
tett intézkedéseikről.
A
foglalkoztatási gondok egy része a korábbi extenzív fejlődési szakaszban ide
telepített ipari termelő kapacitások piac problémáiból adódnak (pl.
textilipari, autóipari gyárbezárások).
Jelenleg
azonban gond a mérnöki-közgazdasági képzés célirányos átalakítása, a piachoz
való alkalmazkodás érdekében.
A
tanulmányút során találkoztunk a legtöbb tagot számláló spanyol szakszervezet a
Munkás Bizottságok Szakszervezeti Konföderációja (Confederación Sindical de
Comisiones Obreras CC.OO) andalúziai vezetőivel.
A
népesség egyre jelentősebb számban dolgozik az idegenforgalomban (szállodai-,
személyi szolgáltatások, turisztikai értékesítési célzatú népi hagyományőr-
ző
képző-iparművészeti területek, autópálya-, bel és külföldi légi közlekedési
szolgáltatások, helyi turisztikai látványosságok: kastélyok, várak, kertek,
építészeti műemléki turisztikát kiszolgáló szolgáltatások területén.
A
regionális és helyi önkormányzati szakemberekkel, a munkavállalói érdekeket képviselő
szakemberekkel való konzultációk alapján az aktuális - foglalkoztatottságot is
érintő - feladatok a következőkben fogalmazhatók meg:
Célok: fontossági rangsor és teljesség
nélkül:
·
A fekete munka
növekedésének megállítása, visszaszorítása.
·
A megerősödött és
a túrizmus-idegenforgalom érdekében szilárdan tartott közbiztonság megőrzése.
·
További
üdülőövezetek kiépítésének támogatásával a helyi építőipari-szolgáltatási
munkaalkalmak növelése.
·
Állandó
munkahelyek teremtése, magas szakmai igényű ipari munkahelyek létrehozása.
·
Az autópálya
hálózat még meglévő néhány fehér foltjának a felszámolása, a közeledési
infrastruktúra fejlesztés munkahely teremtő lehetőségei növelése.
·
Az illegális
bevándorlás visszaszorítása, legalizálása, a munkavállalóknak a munkaerő-piacon
meglévő versenyhelyzete feltételei javítása.
·
A
környezetvédelem erősítése, infrastruktúrája színvonalának javítása, a
környezetvédelem foglalkoztatási lehetőségei növelése.
·
Az egészségügyi
ellátás mennyiségi-minőségi fejlesztése tartson lépést a növekvő
népességszámmal, az ellátási igényekkel.
·
A vállalkozók
munkanélküliség elleni biztosítási rendszerének sürgető kiépítése.
·
A fejlődő
foglalkoztatási struktúra összehangolása a képzés minden szintjén a szakmai
képzési szerkezettel.
Mindezek
alapján bizonyos fokig körvonalazhatók azok a jövőbeni lehetőségek, problémák,
melyekkel az újonnan az EU-ba lépett
tagállamoknak is számolni kell, ha a gyorsabb fejlődés útjára lépnek. „
VÁLASZTMÁNY
A
Munkástanácsok Országos Szövetségének Választmányi Gyűlése 2004. április
23-24-én került megrendezésre Szentendrén. A választmány ülésén a napirendi
pontok elfogadása után az Elnök és a Felügyelő Bizottság beszámolója hangzott
el, melyet a választmány egyhangúlag elfogadott. Ezt követően az alapszabály
módosítást és a MOSZ 2003 évi gazdasági zárszámadását fogadtuk el. A
választmányon került sor a FEB tagjainak – mivel mandátumuk lejárt -
megválasztására.
Zárásként
az ülés egyhangúlag elfogadta a MOSZ 2004 évi programnyilatkozatát.
Molnár
Anna
Területi Kórház Munkástanácsa
Berettyóújfalu
Dolgoznak a
bizottságok
Maratoni bizottsági ülést tartott 2004. július 05-én
a Debreceni Önkörmányzat Városfejlesztési Bizottsága, melyen részt vett Herega
Sándor, a Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei Szövetségének elnöke, mint a
Hajdú-Bihar megyei Szakszervezeti és Érdekvédelmi Kerekasztal soros Elnöke. A
Bizottság a 2004. július 08--i megyei Közgyűlés elé kerülő, vagyongazdálkodással
kapcsolatos előterjesztéseket tekintette át, Az alapvetően egyértelmű ügyek
között néhány vitára okot adó eset is előfordult, melyek elsősorban a beépítettség
mértékére illetve a beépíthető magasságokra vonatkoztak. A főépítészi és főjegyzői
magyarázatok után azonban ezek az esetek is elfogadásra kerültek.
Szintén ülést tartott a megyei Önkormányzat
Szociális és Ifjúsági bizottsága, melyen a Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei
Szövetségét képviselte Herega Sándor megyei elnök.
Fontos témája volt a bizottsági ülésnek az évente
kiírásra kerülő pályázatokra beérkezett pályaművek elbírálása. A pályázatokat
általános és középiskolák nyújtották be, témája szűkebb hazánk megismerése
volt.
Sajnos, vissza-visszatérő probléma a pályázatok
megírásánál, hogy a pályázó által meghatározott cél nem felel meg a kiírásban
rögzített feltételeknek, így a bizottság – mérlegelés nélkül – kénytelen a hibás
pályaművet elutasítani.
A néhány elutasított pályamunka mellett 50 körüli
támogatásra érdemes pályamű is beérkezett, ezekre egyenként 50-50 ezer forint
támogatás került odaítélésre.
Harmati Pálné
elnök
SZIRTÉP Kft. Munkástanácsa
Az étkezési utalvány szerepe
A GKI Rt. az étkezési utalványok
szerepének áttekintésére és az utalványok értékének emelése nyomán kialakuló
hatások vizsgálatára vállalkozott. A kutatás kiterjedt annak feltérképezésére,
hogy az étkezési jegyek értékének további emelésére miként reagálnának a
gazdaság érintett szereplői. A vizsgálat felhasználta a Szonda-Ipsos Rt. által
a lakosság, a vállalkozások és az éttermek körében empirikus felmérések eredményeit.
A következtetések levonása során az empirikus kutatásban nem szereplő
változatok is felmerültek. A kutatás során a Szonda-Ipsos felmérést készített a
vállalkozások, a lakosság és az elfogadóhelyek körében. Ennek során 1000 fős
reprezentatív mintán vizsgálták a lakossági véleményeket. A felmérést személyes
megkérdezéssel, a kérdezettek otthonában, standard kérdőívekkel történt. A
megkérdezett 1000 fő reprezentálja a felnőtt magyar népességet nem, életkor,
iskolai végzettség és a lakóhely településtípusa szerint. A vállalkozások
mintája 501 elemet tartalmazott, a megkérdezettek a vállalkozások felső vezetői
voltak. Az elfogadóhelyek véleményének megismerése 150-es mintán készült,
vendéglők és éttermek tulajdonosainak, vezetőinek megkérdezésével. A felmérésbe
kizárólag városokban, megyeszékhelyeken, valamint a fővárosban működő egységek
kerültek bele. A mintakiválasztás véletlensétás módszerrel történt. Étkezési
jegy formájában megvalósuló kereset-kiegészítésre 1989 óta van jogi lehetőség
Magyarországon. A Szonda-Ipsos felmérése szerint 2003. év elején a
versenyszférában dolgozók 58%-a részesült hideg és 10%-uk meleg étkezési
utalványban a munkáltatók válaszai alapján. A KSH munkaerő-felmérését alapul
véve, ez azt jelenti, hogy 310 ezer munkavállaló részesül meleg és közel 1
millió 800 ezer hideg étkezési utalványban. Magyarországon - kutatásunk alapján
- a munkavállalók bevallása szerint 3200Ft/fő, a versenyszféra munkáltatói
válaszaiból adódóan 3960Ft/fő a havi étkezési utalvány értéke meleg étel
fogyasztása esetén, tehát nem lépi túl az adómentesen rendelkezésre álló keretet.
A 2003 évi jelentős emelés ellenére a magasabb értéket megtestesítő meleg
étkezési utalvány értéke nem éri el a bruttó átlagkeresetek 3%-át. Ez
nemzetközi összehasonlításban - az EU országokhoz de még a visegrádi országokhoz
képest is - igen alacsony arány. Forrás: EUFE, GKI Rt. Az Egyesült Nemzetek
Szervezetének élelmezés-, munka- és egészségügyi (FAO, ILO, WHO) szakértőinek
véleménye szerint szoros kapcsolat mutatható ki a munkavállalók táplálkozásának,
étkezésének minősége, valamint a termelékenység között. A legfontosabb
megállapításuk, hogy a dolgozók étkezésének, az étkezés minőségének kérdését
alapvetően a magas színvonalú, ingyenes, cégen belüli üzemi étkezés oldja meg.
Erre azonban a vállalkozások döntő többségénél nincs lehetőség sem anyagi, sem
technikai okok miatt. A probléma áthidalása érdekében az étkezési jegyek
alkalmazására először Franciaországban került sor, majd számos más országban.
Ez ma már részben szociális vívmánynak tekinthető, részben pedig a vendéglátóipar
tevékenységének, a déli forgalomnak az ösztönzését szolgálja.
A lakosság vélekedése az étkezési utalványokról
A meleg ebéd fogyasztása munkanapokon is erős
igényként fogalmazódik meg a lakosság körében (ezt válaszolta 70%-uk), azonban
ez nem jelent egyet a munkahelyen, vagy annak környékén, ebédidőben történő
meleg ebéd elfogyasztásával. Ennek anyagi, tárgyi, időbeli okai egyaránt
vannak. A munkavállalók 45%-a fogyaszt munkanapokon meleg ebédet, ebből 25%-uk
otthon, 20%-uk a munkahelyén. A meleg ebédeléshez szükséges infrastruktúra a munkavállalók
viszonylag széles körének rendelkezésére áll. A munkahelyen dolgozó
alkalmazottak 40%-ának van módja munkahelyén meleg étel fogyasztására, további
27%-uknak csak annak környékén. A dolgozók kétharmadának tehát elvileg megvan a
lehetősége a munkahelyen, illetve környékén történő meleg ebéd fogyasztására.
A
mindennapok során az éttermi étkezés a lakosság többsége (59%-a) számára
megengedhetetlen luxus. Az éttermek (legalábbis relatív) drágaságáról közel
olyan nagy mértékű a lakossági egyetértés, mint a mindennapos meleg ebéd
fontosságáról. A minden munkanapon meleg ételt ebédelő munkavállalók hat-hét
tizede tartja úgy, hogy negatív élettani hatásokkal járna az, ha nem enne
minden hétköznapon meleg ételt. A nem minden munkanapon meleget ebédelők az
előzőekhez képest kisebb jelentőséget tulajdonítanak a meleg étkezésnek, csak
egyharmaduk-négytizedük ért egyet azzal, hogy javulna életminőségük, ha minden
munkanapon meleg ételt ebédelnének. Általában elmondható, hogy a gazdaságilag
aktív megkérdezettek, ha hétköznapi ebédjüket étteremben fogyasztják vagy
fogyasztanák el, elsősorban a jó ételek, másodsorban az árak alapján választanának
az éttermek közül. Ma egy magyar munkavállaló átlagosan 321 Ft-ból ebédel meg
egy munkanapon, ha hideg ételt eszik, és átlagosan 465 Ft-ból, ha meleg ételt
ebédel. Az ideálisnak vélt napi ebéd ára azonban többszöröse a jelenlegi
költéseknek. A munkavállalók válaszai alapján ugyanis a jelenlegi árak mellett
naponta közel 1000 Ft-ot, átlagosan 974 Ft-ot kellene költeni átlagosan egy
kielégítő szintű ebédre. Ez a jelenleg hideg ebédre költött átlagos összeg háromszorosa,
a meleg ebédre fordított átlagos összegnek pedig a kétszerese. Nemcsak anyagi,
időbeli korlátai is vannak a munkavállalók szerint a megfelelő étkezésnek. A
gazdasági tevékenységet végző és munkanapokon ebédelő megkérdezettek átlagosan
25 percet fordítanak naponta ebédelésre. Ennél másfélszer többnek, 37 percnek
gondolják átlagosan a kényelmes ebédeléshez szükséges időt munkanapokon. A
munkaszerződéssel rendelkező megkérdezettek leggyakrabban hideg étkezési
utalvány formájában kapnak étkezési támogatást: erről több mint felük számolt
be. 8%-uk csak meleg étkezésre fordítható étkezési utalványt kap. Kedvezményes
étkezési lehetőséget 12%-uk, ingyenest 3%-uk számára biztosít a munkahelyük. A kutatás
során egy gondolati kisérleltet végeztünk a megkérdezettek körében, amely arra
vonatkozott, hogy a hideg és meleg étkezési utalványok értékének eltérítése
milyen fogadtatást eredményezne a keresők körében. A szabadabban elkölthető
hideg élelmiszerjegyek iránti igényt - jelentős, 50%-os mindkét jegyfajtára
vonatkozó értékemelési ígérvény esetén - még elméletileg is nagyon nehéz átterelni
a több kötöttséget hordozó meleg étkezési utalványok javára.
Jogász
Gondolatok
és tények a korkedvezményes nyugdíjrendszer megváltoztatásához
A
korkedvezményes nyugdíjrendszer átalakítására időszerű és szükséges. Nemcsak
azért, mert a társadalombiztosítás finanszírozási keretei szűkülnek, és mert az
1987-es nyugdíjtörvényben elköteleződtek a szociális partnerek a változtatásban,
hanem azért is, mert számtalan olyan szakma van, ahol ha fennmaradna a
rendszer, indokolt lenne velük bővíteni. Ilyen lehet a három műszakban dolgozók
és a postások is.
Az
egészséghez és a biztonsághoz való jog alapvető. Tény az is, hogy mindenféle
törvény iránya erre mutathat, és nem lehet olyan szakszervezeti cél sem, amely
ezzel ellentétes. Viszont a szakszervezetektől nem lehet azt sem elvárni, hogy
a munkavállalók bármelyik jogának csorbítását támogassa. Ezt a munkástanácsok
sem teszik.
Az
átalakítás céljai - bár nem láttunk még a kormány részéről letett koncepciót,
de - az ütemezésre tett javaslat bevezetőjéből három elkülönült terület
látszik.
Ezek
mindegyike nagyon komoly változásokat követel. Nem képzelhető el semmiféle
változás, de változtatás sem, ami rövidtávom eredményekhez vezethetne.
Egyértelmű az is, hogy a munkavállalók nem jó szántukból vállalják az
egészségtelen munkakörülményeket, hogy vannak a társadalomban olyan nélkülözhetetlen
feladatok, amelyek igénybe veszik a munkavállalókat és többüket meg is betegít.
Az erről folytatott nyílt diskurzusokból sokféle információ segítheti a szakszervezeteket,
hogy a munkavállalók érdekében a lehető legjobb megoldások szülessenek.
Fontosabbnak
tartom, hogy legyen együttműködési stratégia az átalakítás céljaként is
megjelenő munkahelyi egészségfejlesztésnek. A másik fontos terület a munkavédelmi
ellenőrzések rendszerének és gyakorlatának a vizsgálata, a szankciók rendszere
és az intézmény fejlesztése. Véleményem szerint ezekben való megegyezés
mozdíthatja el a munkavállalók biztonságát erősítő törekvések mentén a
foglalkoztatási betegségek jegyzékének és a korkedvezményre jogosító munkakörök
felülvizsgálatát.
Kicsit
erőltetettnek tartom az ütemtervet, amelyet a téma tárgyalására megkaptunk,
mert nem veszi figyelembe, hogy a szociális partnereknek lehetnek az ágazataik
felé egyeztetési kötelezettségeit és azt sem, hogy a változással az emberek
életlehetőségein változtatunk, a családok életének tervezhetőségébe avatkozunk
bele. Éppen ezért a rendszer megváltoztatását abban az esetben támogathatjuk,
ha a célok megvalósulásához nélkülözhetetlen és fontos munkahelyi egészségfejlesztést
célzó együttműködési stratégia és megfelelő intézkedési terv megfogalmazódik,
valamint a munkavédelmi ellenőrzés és szankció rendszer megerősítésének
gyakorlati intézkedési tervének tárgyalási meneteit, fejlesztési céljait és
forrását egyértelműen látjuk.
Ezek
után lehet arról beszélni, hogy a meglevő kedvezményeket hogyan és milyen
formában tartjuk meg, és mit kezdünk azokkal a szakmákkal, ahol a korszerű
munkafeltételek és környezet mellett megmaradnak az egészséget kórosan
befolyásoló tényezők.
Hogy
miképpen lehet ezeket számba venni, abban nélkülözhetetlenek a szakszervezetek
tapasztalatai és egy, a mainál erősebb érdekvédelmi jelenlét.
Ladán Éva
szociális ügyvivő
Kiadja:
a
Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei Szövetsége
Szerkeszti:
a szerkesztőbizottság
Szerkesztőség
levélcím:
4026.
Debrecen, Péterfia u. 2
Telefon: (30) 9-352-153
e-mail:
mthbm@freemail.hu