Munkástanács Híradó

 


a Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei Szövetsége kiadványa                                      2004 / 2 szám      2004 július

 


 

Debrecenből irányított országos postás siker

 

A Magyar Posta Rt-nél közelmúltban üzemi tanácsi (ÜT) választások zajlottak, melyen a várakozásoknak megfelelően jól teljesített a POFÜSZ Debreceni Munkástanácsa elnöke, Ádám István által vezetett POFÉSZ.

 

A választás tétje

A pártállástól függetlenül minden utóbbi kormányhoz „harmonikusan illeszkedő” Postás Szakszervezet (PSZ) hegemóniájának megtörése.

 

Az eredmény

A jelenlegi ÜT választásokon a Nyugat-magyarországi Területi Igazgatóságon a POFÉSZ 13,7 %-ot, a Kelet-Magyarországi Igazgatóságon 12,0 %-ot ért el. A negyedik választási körzetben, a Magyar Posta Rt. Vezérigazgatóság körzetében a POFÉSZ-esek eredménye 23,71 %. A Postás Szakszervezet /PSZ/ 59,67 %-ot, a MAPÉSZ 12,16 %-ot, a Postai Érdekvédelem ’92 nevű szervezet 4,51 %-ot ért el, a nem szakszervezeti jelöltekre összesen 409 szavazatot adtak le.

 

Értékelés

Örülünk, mondja Ádám István, mert jelentős áttörést értünk el, sikerült megtörnünk a PSZ rendszerváltás óta fennálló monopóliumát, s országos összesítésben tizennégy százalékot értünk el, ami bőven felette van a 10 %-os küszöbnek.

Herega Sándor

Munkástanácsok

Hajdú-Bihar megyei Szövetsége

elnök

 

 

UTIJELENTÉS

 

A Hajdú-Bihar megyei Munkaügyi Tanács és a Munkaügyi Központ szervezésében delegáció járt tanulmányúton Spanyolországban. A tanulmányúton részt vett a Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei Szövetségének a Megyei Munkaügyi Tanácsba delegált tagja, Szilágyi Lászlóné, a hajdúdorogi Ruhaipari Munkástanács elnöke is.

Az alábbiakban a tanulmányútról készült úti beszámolóból közlünk részletet.

    „Látogatásunk célja az volt, hogy egy korábban elmaradott térség fejlődésében megismerjük az EU csatlakozás hatásait, különös tekintettel ezek foglalkoztatási vonatkozásaira. Az EU érdekegyeztetési, foglalkoztatási és szakképzési gyakorlatából helyben megismerhető információk gyűjtése.

    Az utazás során látogatást tettünk a Torremolinos-i városi önkormányzatnál, ahol széleskörű tájékoztatást kaptunk a Hivatal felépítéséről; hatósági és szolgáltató tevékenységeiről.

    Az Andalúziai Régió Kormányzatánál tett látogatás során megismerhettük a régió tartományi felépítését, a választott irányító testületek és a köztisztviselő kar összetételére vonatkozó elveket (nem és kor szerinti reprezentáció), továbbá a régió főbb népességi-, és gazdasági mutatóit.

Hallhattunk a munkanélküliség kezelésére tett erőfeszítésekről; a nők és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok érdekeinek elősegítésére, társadalmi beilleszkedésükre tett intézkedéseikről.

A foglalkoztatási gondok egy része a korábbi extenzív fejlődési szakaszban ide telepített ipari termelő kapacitások piac problémáiból adódnak (pl. textilipari, autóipari gyárbezárások).

Jelenleg azonban gond a mérnöki-közgazdasági képzés célirányos átalakítása, a piachoz való alkalmazkodás érdekében.

A tanulmányút során találkoztunk a legtöbb tagot számláló spanyol szakszervezet a Munkás Bizottságok Szakszervezeti Konföderációja (Confederación Sindical de Comisiones Obreras CC.OO) andalúziai vezetőivel.

A népesség egyre jelentősebb számban dolgozik az idegenforgalomban (szállodai-, személyi szolgáltatások, turisztikai értékesítési célzatú népi hagyományőr-

ző képző-iparművészeti területek, autópálya-, bel és külföldi légi közlekedési szolgáltatások, helyi turisztikai látványosságok: kastélyok, várak, kertek, építészeti műemléki turisztikát kiszolgáló szolgáltatások  területén.    

A regionális és helyi önkormányzati szakemberekkel, a munkavállalói érdekeket képviselő szakemberekkel való konzultációk alapján az aktuális - foglalkoztatottságot is érintő - feladatok a következőkben fogalmazhatók meg:

 

Célok: fontossági rangsor és teljesség nélkül:

·       A fekete munka növekedésének megállítása, visszaszorítása.

·       A megerősödött és a túrizmus-idegenforgalom érdekében szilárdan tartott közbiztonság megőrzése.

·       További üdülőövezetek kiépítésének támogatásával a helyi építőipari-szolgáltatási munkaalkalmak növelése.

·       Állandó munkahelyek teremtése, magas szakmai igényű ipari munkahelyek létrehozása.

·       Az autópálya hálózat még meglévő néhány fehér foltjának a felszámolása, a közeledési infrastruktúra fejlesztés munkahely teremtő lehetőségei növelése.

·       Az illegális bevándorlás visszaszorítása, legalizálása, a munkavállalóknak a munkaerő-piacon meglévő versenyhelyzete feltételei javítása.

·       A környezetvédelem erősítése, infrastruktúrája színvonalának javítása, a környezetvédelem foglalkoztatási lehetőségei növelése.

·       Az egészségügyi ellátás mennyiségi-minőségi fejlesztése tartson lépést a növekvő népességszámmal, az ellátási igényekkel.  

·       A vállalkozók munkanélküliség elleni biztosítási rendszerének sürgető kiépítése.

·       A fejlődő foglalkoztatási struktúra összehangolása a képzés minden szintjén a szakmai képzési szerkezettel.

 

Mindezek alapján bizonyos fokig körvonalazhatók azok a jövőbeni lehetőségek, problémák, melyekkel  az újonnan az EU-ba lépett tagállamoknak is számolni kell, ha a gyorsabb fejlődés útjára lépnek. „

 

VÁLASZTMÁNY

 

A Munkástanácsok Országos Szövetségének Választmányi Gyűlése 2004. április 23-24-én került megrendezésre Szentendrén. A választmány ülésén a napirendi pontok elfogadása után az Elnök és a Felügyelő Bizottság beszámolója hangzott el, melyet a választmány egyhangúlag elfogadott. Ezt követően az alapszabály módosítást és a MOSZ 2003 évi gazdasági zárszámadását fogadtuk el. A választmányon került sor a FEB tagjainak – mivel mandátumuk lejárt - megválasztására.

Zárásként az ülés egyhangúlag elfogadta a MOSZ 2004 évi programnyilatkozatát.

Molnár Anna

Területi Kórház Munkástanácsa

Berettyóújfalu

 

Dolgoznak a bizottságok

 

Maratoni bizottsági ülést tartott 2004. július 05-én a Debreceni Önkörmányzat Városfejlesztési Bizottsága, melyen részt vett Herega Sándor, a Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei Szövetségének elnöke, mint a Hajdú-Bihar megyei Szakszervezeti és Érdekvédelmi Kerekasztal soros Elnöke. A Bizottság a 2004. július 08--i megyei Közgyűlés elé kerülő, vagyongazdálkodással kapcsolatos előterjesztéseket tekintette át, Az alapvetően egyértelmű ügyek között néhány vitára okot adó eset is előfordult, melyek elsősorban a beépítettség mértékére illetve a beépíthető magasságokra vonatkoztak. A főépítészi és főjegyzői magyarázatok után azonban ezek az esetek is elfogadásra kerültek.

 

Szintén ülést tartott a megyei Önkormányzat Szociális és Ifjúsági bizottsága, melyen a Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei Szövetségét képviselte Herega Sándor megyei elnök.

Fontos témája volt a bizottsági ülésnek az évente kiírásra kerülő pályázatokra beérkezett pályaművek elbírálása. A pályázatokat általános és középiskolák nyújtották be, témája szűkebb hazánk megismerése volt.

Sajnos, vissza-visszatérő probléma a pályázatok megírásánál, hogy a pályázó által meghatározott cél nem felel meg a kiírásban rögzített feltételeknek, így a bizottság – mérlegelés nélkül – kénytelen a hibás pályaművet elutasítani.

A néhány elutasított pályamunka mellett 50 körüli támogatásra érdemes pályamű is beérkezett, ezekre egyenként 50-50 ezer forint támogatás került odaítélésre.

 

Harmati Pálné elnök

SZIRTÉP Kft. Munkástanácsa

 

 

Az étkezési utalvány szerepe

 

A GKI Rt. az étkezési utalványok szerepének áttekintésére és az utalványok értékének emelése nyomán kialakuló hatások vizsgálatára vállalkozott. A kutatás kiterjedt annak feltérképezésére, hogy az étkezési jegyek értékének további emelésére miként reagálnának a gazdaság érintett szereplői. A vizsgálat felhasználta a Szonda-Ipsos Rt. által a lakosság, a vállalkozások és az éttermek körében empirikus felmérések eredményeit. A következtetések levonása során az empirikus kutatásban nem szereplő változatok is felmerültek. A kutatás során a Szonda-Ipsos felmérést készített a vállalkozások, a lakosság és az elfogadóhelyek körében. Ennek során 1000 fős reprezentatív mintán vizsgálták a lakossági véleményeket. A felmérést személyes megkérdezéssel, a kérdezettek otthonában, standard kérdőívekkel történt. A megkérdezett 1000 fő reprezentálja a felnőtt magyar népességet nem, életkor, iskolai végzettség és a lakóhely településtípusa szerint. A vállalkozások mintája 501 elemet tartalmazott, a megkérdezettek a vállalkozások felső vezetői voltak. Az elfogadóhelyek véleményének megismerése 150-es mintán készült, vendéglők és éttermek tulajdonosainak, vezetőinek megkérdezésével. A felmérésbe kizárólag városokban, megyeszékhelyeken, valamint a fővárosban működő egységek kerültek bele. A mintakiválasztás véletlensétás módszerrel történt. Étkezési jegy formájában megvalósuló kereset-kiegészítésre 1989 óta van jogi lehetőség Magyarországon. A Szonda-Ipsos felmérése szerint 2003. év elején a versenyszférában dolgozók 58%-a részesült hideg és 10%-uk meleg étkezési utalványban a munkáltatók válaszai alapján. A KSH munkaerő-felmérését alapul véve, ez azt jelenti, hogy 310 ezer munkavállaló részesül meleg és közel 1 millió 800 ezer hideg étkezési utalványban. Magyarországon - kutatásunk alapján - a munkavállalók bevallása szerint 3200Ft/fő, a versenyszféra munkáltatói válaszaiból adódóan 3960Ft/fő a havi étkezési utalvány értéke meleg étel fogyasztása esetén, tehát nem lépi túl az adómentesen rendelkezésre álló keretet. A 2003 évi jelentős emelés ellenére a magasabb értéket megtestesítő meleg étkezési utalvány értéke nem éri el a bruttó átlagkeresetek 3%-át. Ez nemzetközi összehasonlításban - az EU országokhoz de még a visegrádi országokhoz képest is - igen alacsony arány. Forrás: EUFE, GKI Rt. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének élelmezés-, munka- és egészségügyi (FAO, ILO, WHO) szakértőinek véleménye szerint szoros kapcsolat mutatható ki a munkavállalók táplálkozásának, étkezésének minősége, valamint a termelékenység között. A legfontosabb megállapításuk, hogy a dolgozók étkezésének, az étkezés minőségének kérdését alapvetően a magas színvonalú, ingyenes, cégen belüli üzemi étkezés oldja meg. Erre azonban a vállalkozások döntő többségénél nincs lehetőség sem anyagi, sem technikai okok miatt. A probléma áthidalása érdekében az étkezési jegyek alkalmazására először Franciaországban került sor, majd számos más országban. Ez ma már részben szociális vívmánynak tekinthető, részben pedig a vendéglátóipar tevékenységének, a déli forgalomnak az ösztönzését szolgálja.

 

A lakosság vélekedése az étkezési utalványokról

A meleg ebéd fogyasztása munkanapokon is erős igényként fogalmazódik meg a lakosság körében (ezt válaszolta 70%-uk), azonban ez nem jelent egyet a munkahelyen, vagy annak környékén, ebédidőben történő meleg ebéd elfogyasztásával. Ennek anyagi, tárgyi, időbeli okai egyaránt vannak. A munkavállalók 45%-a fogyaszt munkanapokon meleg ebédet, ebből 25%-uk otthon, 20%-uk a munkahelyén. A meleg ebédeléshez szükséges infrastruktúra a munkavállalók viszonylag széles körének rendelkezésére áll. A munkahelyen dolgozó alkalmazottak 40%-ának van módja munkahelyén meleg étel fogyasztására, további 27%-uknak csak annak környékén. A dolgozók kétharmadának tehát elvileg megvan a lehetősége a munkahelyen, illetve környékén történő meleg ebéd fogyasztására.

    A mindennapok során az éttermi étkezés a lakosság többsége (59%-a) számára megengedhetetlen luxus. Az éttermek (legalábbis relatív) drágaságáról közel olyan nagy mértékű a lakossági egyetértés, mint a mindennapos meleg ebéd fontosságáról. A minden munkanapon meleg ételt ebédelő munkavállalók hat-hét tizede tartja úgy, hogy negatív élettani hatásokkal járna az, ha nem enne minden hétköznapon meleg ételt. A nem minden munkanapon meleget ebédelők az előzőekhez képest kisebb jelentőséget tulajdonítanak a meleg étkezésnek, csak egyharmaduk-négytizedük ért egyet azzal, hogy javulna életminőségük, ha minden munkanapon meleg ételt ebédelnének. Általában elmondható, hogy a gazdaságilag aktív megkérdezettek, ha hétköznapi ebédjüket étteremben fogyasztják vagy fogyasztanák el, elsősorban a jó ételek, másodsorban az árak alapján választanának az éttermek közül. Ma egy magyar munkavállaló átlagosan 321 Ft-ból ebédel meg egy munkanapon, ha hideg ételt eszik, és átlagosan 465 Ft-ból, ha meleg ételt ebédel. Az ideálisnak vélt napi ebéd ára azonban többszöröse a jelenlegi költéseknek. A munkavállalók válaszai alapján ugyanis a jelenlegi árak mellett naponta közel 1000 Ft-ot, átlagosan 974 Ft-ot kellene költeni átlagosan egy kielégítő szintű ebédre. Ez a jelenleg hideg ebédre költött átlagos összeg háromszorosa, a meleg ebédre fordított átlagos összegnek pedig a kétszerese. Nemcsak anyagi, időbeli korlátai is vannak a munkavállalók szerint a megfelelő étkezésnek. A gazdasági tevékenységet végző és munkanapokon ebédelő megkérdezettek átlagosan 25 percet fordítanak naponta ebédelésre. Ennél másfélszer többnek, 37 percnek gondolják átlagosan a kényelmes ebédeléshez szükséges időt munkanapokon. A munkaszerződéssel rendelkező megkérdezettek leggyakrabban hideg étkezési utalvány formájában kapnak étkezési támogatást: erről több mint felük számolt be. 8%-uk csak meleg étkezésre fordítható étkezési utalványt kap. Kedvezményes étkezési lehetőséget 12%-uk, ingyenest 3%-uk számára biztosít a munkahelyük. A kutatás során egy gondolati kisérleltet végeztünk a megkérdezettek körében, amely arra vonatkozott, hogy a hideg és meleg étkezési utalványok értékének eltérítése milyen fogadtatást eredményezne a keresők körében. A szabadabban elkölthető hideg élelmiszerjegyek iránti igényt - jelentős, 50%-os mindkét jegyfajtára vonatkozó értékemelési ígérvény esetén - még elméletileg is nagyon nehéz átterelni a több kötöttséget hordozó meleg étkezési utalványok javára.

Jogász

 

Gondolatok és tények a korkedvezményes nyugdíjrendszer megváltoztatásához

 

A korkedvezményes nyugdíjrendszer átalakítására időszerű és szükséges. Nemcsak azért, mert a társadalombiztosítás finanszírozási keretei szűkülnek, és mert az 1987-es nyugdíjtörvényben elköteleződtek a szociális partnerek a változtatásban, hanem azért is, mert számtalan olyan szakma van, ahol ha fennmaradna a rendszer, indokolt lenne velük bővíteni. Ilyen lehet a három műszakban dolgozók és a postások is.

Az egészséghez és a biztonsághoz való jog alapvető. Tény az is, hogy mindenféle törvény iránya erre mutathat, és nem lehet olyan szakszervezeti cél sem, amely ezzel ellentétes. Viszont a szakszervezetektől nem lehet azt sem elvárni, hogy a munkavállalók bármelyik jogának csorbítását támogassa. Ezt a munkástanácsok sem teszik.

Az átalakítás céljai - bár nem láttunk még a kormány részéről letett koncepciót, de - az ütemezésre tett javaslat bevezetőjéből három elkülönült terület látszik.

  1. A munkavédelem és ellenőrzési rendszerének megerősítése
  2. A munkahelyi egészségvédelem fejlesztése
  3. Az átmeneti időszak szerzett jogainak tiszteletben tartása

Ezek mindegyike nagyon komoly változásokat követel. Nem képzelhető el semmiféle változás, de változtatás sem, ami rövidtávom eredményekhez vezethetne. Egyértelmű az is, hogy a munkavállalók nem jó szántukból vállalják az egészségtelen munkakörülményeket, hogy vannak a társadalomban olyan nélkülözhetetlen feladatok, amelyek igénybe veszik a munkavállalókat és többüket meg is betegít. Az erről folytatott nyílt diskurzusokból sokféle információ segítheti a szakszervezeteket, hogy a munkavállalók érdekében a lehető legjobb megoldások szülessenek.

Fontosabbnak tartom, hogy legyen együttműködési stratégia az átalakítás céljaként is megjelenő munkahelyi egészségfejlesztésnek. A másik fontos terület a munkavédelmi ellenőrzések rendszerének és gyakorlatának a vizsgálata, a szankciók rendszere és az intézmény fejlesztése. Véleményem szerint ezekben való megegyezés mozdíthatja el a munkavállalók biztonságát erősítő törekvések mentén a foglalkoztatási betegségek jegyzékének és a korkedvezményre jogosító munkakörök felülvizsgálatát.

Kicsit erőltetettnek tartom az ütemtervet, amelyet a téma tárgyalására megkaptunk, mert nem veszi figyelembe, hogy a szociális partnereknek lehetnek az ágazataik felé egyeztetési kötelezettségeit és azt sem, hogy a változással az emberek életlehetőségein változtatunk, a családok életének tervezhetőségébe avatkozunk bele. Éppen ezért a rendszer megváltoztatását abban az esetben támogathatjuk, ha a célok megvalósulásához nélkülözhetetlen és fontos munkahelyi egészségfejlesztést célzó együttműködési stratégia és megfelelő intézkedési terv megfogalmazódik, valamint a munkavédelmi ellenőrzés és szankció rendszer megerősítésének gyakorlati intézkedési tervének tárgyalási meneteit, fejlesztési céljait és forrását egyértelműen látjuk.

Ezek után lehet arról beszélni, hogy a meglevő kedvezményeket hogyan és milyen formában tartjuk meg, és mit kezdünk azokkal a szakmákkal, ahol a korszerű munkafeltételek és környezet mellett megmaradnak az egészséget kórosan befolyásoló tényezők.

Hogy miképpen lehet ezeket számba venni, abban nélkülözhetetlenek a szakszervezetek tapasztalatai és egy, a mainál erősebb érdekvédelmi jelenlét.

Ladán Éva

szociális ügyvivő

 

Kiadja:

a Munkástanácsok Hajdú-Bihar megyei Szövetsége

Szerkeszti: a szerkesztőbizottság

Szerkesztőség levélcím:

4026. Debrecen, Péterfia u. 2

Telefon: (30) 9-352-153

e-mail: mthbm@freemail.hu